Hozzászólás ehhez chick-lit, könyv, romantikus

Tracy Brogan: Crazy Little Thing – Egy kis őrültség

covers_366883

 

Fülszöveg:

Sadie Turner nem irányításmániás, csak… rendszerető.

Amikor hűtlen házastársa romba dönti az ő kifogástalanul tiszta világát, Sadie összecsomagolja a gyerekeit, hogy a nyári szünetet a nagynénje tóparti házában töltsék. Reméli, hogy a pihenés és feltöltődés mellett, távol a férfiaktól – minden férfitól – lehetősége lesz összeszedegetni élete széthullott darabjait. A hóbortos Dody nagynéninek azonban más tervei vannak: ú ugyanis elhatározta, hogy összehoz Sadie-nek egy kis kalandot Desmonddal, a szexi új szomszéddal.

Magas, napbarnított, izmos, és még a gyerekeivel is nagyszerűen bánik – Desmond Sadie legszörnyűbb rémálma. Sadie-nek meggyőződése, hogy van valamilyen hibája – elvégre férfi –, így megfogadja, hogy távol tartja magát tőle. Ám ahogy a nyári nap ragyogva halad az égi útján, úgy lobban lángra a vonzalom köztük, és az élet, amit Sadie minden erejével próbál egyszerűbbé tenni, egyre bonyolultabb lesz…

Mégis talán pont erre a kis káoszra van szüksége ahhoz, hogy a jövőjét és a szerelemről szőtt álmait újra ráncba szedje.

 

Véleményem:

Nem egy szokványos könyv mivel elég sok szereplős, de mindíg mindeki állandóan jelen volt, könnyű volt megjegyezni őket.

Sadie a válása utáni nyarat a nagynénjénél tölti a Michigan tó partján a 4 és 6 éves gyerekeivel. A szintén felnőtt két unokatestvére is ott lakik, amiből volt nem kevés vicces helyzet. Mindenki segíti, támogatja a másikat, beleszólnak egymás dolgaiba. Érdekes volt. Néha az olasz család érzetét keltette. A pár házzal arrébb lakó Des is belekeveredik a család életébe, majd szépen összemelegednek Sadie-vel. Lesznek kisebb, nagyobb bonyodalmak, bizalmatlanság, stb. A vége természetesen happy end. 
Nagyon szórakoztató könyv. Jókat nevettem rajta. Csak ajánlani tudom. A rigalánc mindent vitt 🙂 (30-40 felettiek előnyben) 

 

Kedvcsináló idézet:

Soha egy kicsit sem találtam őt feszültnek. Hozzám képest Des egy laza rigalánc volt mindig.

 

Hozzászólás ehhez barátság, chick-lit, erotikus, humoros, könyv, romantikus

Elle Kennedy: A cél (Off Campus 4.)

3

Fülszöveg:

A végzős Sabrina James már látja maga előtt az egész jövőjét: lediplomázik a Briaren, brillíroz a Harvard jogi karán, aztán szerez egy jól fizető állást valami menő cégnél. Szeretne kilépni nyomorúságos múltja árnyékából, ezért sem ideje, sem energiája nincs egy jóképű hokisra, aki hisz abban, hogy létezik szerelem első látásra. John Tuckerrel csupán egyetlen tüzes – ám meglepően gyengédre sikerült – éjszakát tervez, de néha egy éjszaka is elég, hogy az ember élete fenekestül felforduljon.

De a játék egyre bonyolódik.

Tucker hisz a csapatjátékban, meggyőződése, hogy az legalább olyan fontos, mint az egyéni teljesítmény. A jégen nem keresi a reflektorfényt, de amikor huszonkét évesen apa lesz, nem hajlandó a háttérben maradni. Már csak azért sem, mert a leendő anya gyönyörű, okos és hihetetlenül izgalmas. A gond csak az, hogy Sabrina James nem adja könnyen a szívét, és a lobbanékony, barna szépség túl makacs, hogy segítséget fogadjon el. Ha Tucker meg akarja szerezni álmai nőjét, meg kell győznie, hogy bizonyos célokat csak együtt érhetnek el.

Véleményem:

Az előző részek alapján Tuckert egy nyámnyila pasinak gondoltam. De kiderült, hogy a csendessége mögött jóval több rejtőzik. Jóképű, jólnevelt, tisztában van önmagával. Vannak vágyai tervei a családalapításról, üzletről.
Sabrinát csak Dean leírásából ismerhettem meg korábban, ami lássuk be nem túl pozitív. Egy igazi kemény, hajtós, ritkán bulizós lányt ismertem meg benne, akinek elég hosszútávú és nem kicsi céljai vannak. Tuckkerrel való megismerkedése után szerintem nem játszotta meg magát. 2 állás, iskola mellett nem akarta hitegetni a fiút, hogy van ideje rá. Mint később kiderült, nem is sok volt. Jó volt olvasni, ahogy önmagával, mint nővel megismerkedik, hogy neki is vannak vágyai, nem csak az iskola, az előrejutás a fontos, hiába próbálja tagadni. Szomorú, hogy Amerikában mennyi az elhanyagolt fiatal és kb ez nekik normális is. Nincs szociális háló, szinte alig. (elég sok könyvet olvastam amiben megjelenik). Itt elképzelhetetlen, hogy egy 15 éves középiskolás éjszaka dolgozzon, nappal iskolába járjon vagy bárokban dolgozzon.
Miután robban a „bomba” Tuck nagyon jól fogadta, sőt szinte örült is neki, hogy többet lehet majd Sabrinával. Érdekes volt olvasni a nem nagyon létező kapcsolatuk alakulását, Sabrina vívódását önmagával.
Valamilyen szinten Tuck anyját is megértem, ki akarna ilyen helyről származó terhes barátnőt a 22 éves fiának? De túl előítéletes volt. Szerencsére HE lett minden.
Sabrina nekem nem volt hideg, csak nem volt ideje haverkodi másokkal.
Aranyos volt Garret és Logan versengése a keresztapaságért. Garret igazán komolyan vette 🙂
Szép volt Deantől, hogy kibékült Sabrinával, még jobban bírom érte 🙂 , a sorozatból Ő marad a kedvencem 🙂
Kár, hogy vége a sorozatnak, szerettem a fiúkat. Kíváncsi vagyok a Briar U-t mikor hozza valamelyik kiadó.

Hozzászólás ehhez chick-lit, humoros, karácsony, romantikus

Sarah Morgan: Csoda az 5. sugárúton

Fülszöveg:

Imádja a karácsonyt Eva Jordan, a menthetetlenül romantikus gasztroblogger. A mostani azonban másmilyennek ígérkezik, mint az eddigiek: ezt egy luxuslakásban fogja tölteni New York legelőkelőbb részén, az Ötödik sugárúton – átmenetileg ugyanis házvezetőnői munkát vállal Lucas Blade-nél, a sikeres krimiszerzőnél. Megpróbálja széppé varázsolni az ünnepet a mogorva, titokzatos, bár bizsergetően vonzó férfi számára, de a feladat minden, csak nem egyszerű… Utálja a karácsonyt Lucas Blade, és idén sem kér belőle. Mivel közeledik felesége halálának évfordulója és egy fontos határidő, a férfi bezárkózik a lakásába. Nem akar karácsonyfát, süteményt és angyalkákat, nem akar ünnepi hangulatot – egyet akar: azt, hogy hagyják nyugodtan dolgozni. Egy hatalmas hóvihar miatt azonban kénytelen hosszabb ideig elviselni Eva, a szép és bohókás házvezetőnő társaságát. S ahogy telnek a napok, kezdi visszanyerni hitét a boldogságban…

Értékelésem:

Nagyon aranyos karácsonyi történet. Sorozat harmadik része. Milyen meglepő, kihivás miatt kezdtem ezzel. Valószinűleg jól tettem. Sok molyos ertekelőnek ez kevésbé tetszett.

Adott egy szókimondó női főszereplő és egy magába forduló férfi főszereplő. A karácsonyi keszülődés amerikában kicsit más, mintha az egész hónapot erre szánnák rá. Vagy csak aki megengedheti magának. Mindenesetre Eva elmegy Lucas lakásába, hogy annak a távollétében a ferfi nagymamájának a megbízására feldíszítse a lakását. A fordulat akkor jöb, mikor kiderül, hogy Lucas nem utazott el. De a megbízás, az megbízás, így Eva kardoskodik, hogy elvegezhesse a feladatát. Meg is teszi. Fiomakat fő, díszíti a lakast. Persze Lucas ezt azert engedi, mert Eva elindított benne valamit, kipattanat a szikra, az ihlet, így tudja írni a kömyvét. Merthogy krimiíró. Szegény Eva nem tudja milyen karakater lett, mikor ez kiderül számára, elmegy. Majd Lucas visszahívja szigorúan munka miatt. Ekkor egymasba gabalyodnak, happy end. De persze nem ennyire egyszerű innen. Az írónő szépen, élvezetesen szövi a törtenetet. Aranyos, kis karácsonyi törtenet ami nagyon átjön a new yorki feeling 😊.

Ha megtetszett a könyv a könyvesboltokban beszerezheted.

Hozzászólás ehhez chick-lit, erotikus, humoros, romantikus

Vi Keeland – Penelope Ward: Nagyképű öltönyös

Fülszöveg:

Az ellentétek meddig vonzzák egymást?

A szokásos reggelnek indult a vonaton.

De csak addig, amíg fel nem figyeltem az átellenben ülő férfira.

Olyan lekezelőn beszélt valakivel telefonon, mintha ő irányítaná a világot.

Mégis minek képzeli magát ez a nagyképű öltönyös? Istennek?

Bár meg kell hagyni, tényleg úgy nézett ki, mint egy isten.

Ám mi ketten nem is lehetnénk különbözőbbek.

És jól tudjuk, mit mondanak az ellentétekről.

Semmi sem készíthetett volna fel arra az útra, amire végül magával vitt. Arra pedig pláne nem, hogy hova fogunk a végén kilyukadni.

Mert minden jó véget ér, igaz egyszer?

Leszámítva a mi kapcsolatunkat, mert még csak nem is sejtettem, hogy az miként végződik.

Véleményem:

A főszereplők egy vonaton találkoznak, majd egy elhagyott telefonnal folytatódik, a it Soraya visszavisz a férfi irodajába. Persze előtte csinál vele ezt-azt 😊. Mikor ezt Graham észreveszi elindul benne valami, elkezdi keresni a nőt. Szokványosan folytatódik, de nem szokvanyos stílusban. Humorosan, ami nagyon tetszett. Szóval összejönnek, elvannak egy darabig, majd menetrendszerűen jön egy probléma. Amit nem egyformán kezelnek, majd ennek hatására nem túl szépen elvalnak útjaik (hm, de szépen írtam le😊). De mivel ez egy romantikus sztori boldog befejezéssel újra ki is bekülnek. Na eddig, mondhatnank, hogy egy kaptafa, sok ilyen van. De a humoros részek, egymásnak mindenfele nevek kitalalasa az feldobja a könyvet. Azt mondják kutyával vagy gyerekekkel mindent el lehet adni, itt is megjelenik a gyerekszáj. Ami nagyon cuki, vicces. Ja, és kutya is van benne 😊

“-Látod, hogy mennyire hasonlítunk? Ez azért van, mert a lányom vagy. 
Chloe a kis kezével Graham arcához nyúlt, és a vonásait kezdte vizsgálni. Nagyon édes volt, amit utána mondott: 
– Mindig azt éreztem, hogy ismerlek valahonnan.

Ha megtetszett a könyvesboltban beszerezheted.

Eithne Shortall: Szerelem a huszonhetedik sorban

covers_486477

Fülszöveg:

Amikor a londoni Heathrow Reptéren biztonsági intézkedésre hivatkozva beszünteti az automatikus utasfelvételt, az Aer Lingus check in desk pultja mögött Cora Hendriks épp élete mélypontját éli. Egy keserű szerelmi csalódás után, édesanyja egyre súlyosbodó Alzheimerével kénytelen szembenézni. A váratlan intézkedés így nem is jöhetett volna jobbkor, gondjaiból mások életébe meneküljön. Saját sorsát tekintve ugyan végleg lemondott a szerelemről, ez nem akadályozza meg abban, hogy Cupido szerepét magára öltve, az utasok között villám párközvetítésbe fogjon.

Cora a megérzései, az internet és cinkostársa, a légiutas-kísérő Nancy segítségével a huszonhetedik sorban rendezi be szerelmi laboratóriumát. Minden járaton lesz két mit sem sejtő utas, akik ahelyett, hogy véletlenszerűen foglalnának helyet a gépen, azt veszik észre, hogy álmaik szerelme mellett ülnek – vagy mégsem, Cupido-Cora ugyanis koránt sem tévedhetetlen. De mit kezd az önjelölt szerelemvadász akkor, ha egy nem várt találkozás után ismét ő kerül a célkeresztbe?

 

Véleményem:

Érdekes könyv volt. Ha összeképet nézem, hogy romantikus kategória akkor középkategóriás. Cora eléggé céltalan, sőt nem is kicsit. Kényszeres tüneteket mutat a táblázatával. De valahol meg nekem nagyon vicces a sztori. Ahogy lelkesen keresgéli az utasokhoz a párokat, csetlik, botlik közben. Nem figyel igazán a barátnőjére Nancyre sem. Nem zavarja, hogy elmegy mellette a sors, egyenlőre mindent a volt pasijára fog. Valahol elkezd előtörni benne az igény a vége felé, hogy mást kellene, mind munkában, mindenben. De, ha azt nézem, ott volt a szerelmi bánata, nem kezdett el drogozni, inni, nem lett belőle hetekig ágyban fekvő sírós csaj, akkor ez a tingli-tangli munka, ahogy ő előadja, nem is rossz teljesítmény.
Viszont ott van az anyukája, ahogy ír róla az írónő nekem néhány pzs-ra szükeségem volt hozzá. Ez az egész könyv értékét nálam egy kicsit magasabb csillagra értékelte.

Éppen nincs mit olvasni és jól jön egy nem túl velős romantikus könyv, ahhoz mindenképpen elég. Sok mélység nincs benne.

 

Ha tetszett könyvesboltban vagy ekönyv-ben is be tudod szerezni.

nypiro

 

Hozzászólás ehhez chick-lit, erotikus, humoros, romantikus

Vi Keeland: A beosztott

covers_399519

Fülszöveg:

Amikor az első alkalommal összefutottam Chase-szel, nem tettem rá túl jó benyomást.
Egy étterem mosdója előtt kuporogtam a folyosón, és épp a barátnőmnek hagytam üzenetet, hogy mielőbb hívjon vissza valami ürüggyel, mert le akartam lépni a pocsékul sikerült randimról.
Chase hallott minden szót, szajhának nevezett, majd kéretlenül ellátott néhány tanáccsal pasi- és randiügyben. Megmondtam ennek a magas és szívdöglesztően jóképű alaknak, hogy foglalkozzon a saját átkozott ügyeivel, majd visszamentem a dögunalmas partneremhez.
Később – elhaladván az asztalunk mellett – Chase kajánul vigyorgott, én pedig a pimaszul szexi, kemény fenekét bámultam, miközben odament a lányhoz, akivel együtt vacsorázott.
Képtelen voltam megállni, hogy néha lopva ne pillantsak rá erre a beképzelt és lekezelő modorú alakra, aki a terem túlsó végében ült a barátnőjével. Természetesen többször rajtakapott, hogy nézem, és mindannyiszor rám kacsintott.
Amikor ez a szívdöglesztő fazon és a hasonlóképpen szexi barátnője hirtelen ott termett az asztalunknál, megrémültem, hogy ez a jóvágású idegen be akar árulni a pasimnak.
Ehelyett azonban úgy tett, mintha régóta ismernénk egymást, majd leült az asztalunkhoz a párjával, és mindenféle kiagyalt és rám nézve módfelett kínos történettel szórakoztatta a társaságot a nem létező közös gyermekkorunkról.
A fickó – aki mellett addig halálra untam magam – furcsa módon izgalomba jött a tolakodó ismeretlen sztorizásától.
Amikor az este véget ért, elváltunk egymástól, én pedig sokkal többet gondoltam erre a vonzó idegenre, mint azt valaha is be merném vallani. Még annak ellenére sem voltam képes kiűzni a fejemből, hogy tudtam, sosem látom újra.
Úgy értem, mi az esélye annak, hogy csupa véletlenségből ismét belefutok valakibe egy nyolcmilliós nagyvárosban?
A véletlen mégis úgy hozta, hogy egy hónap múlva ez a szexi pasi lett az új főnököm…

Véleményem:

Nagyon vártam ezt a könyvet. Hozta is a hozzáfűzött reményeimet. Könnyed, laza kis olvasmányt vártam, mélyégek nélkül és sok szexet. Hát mélység volt, szex annyira sok nem (nem azt mondom, hogy nem volt ☺), de elég is volt annyi.
Szokatlanul indult a történet, de a fülszöveg félrevezető. Reese tudta ki lesz a főnöke, ez nem áll meg. Szimpatikus volt, ahogy Chase udvarolt, jó kis taktikát alkalmazott. Viszont a törés, az nekem nagyon hirtelen történt meg. Onnan megint kicsit hosszú volt a  lépcsőn ülős, vigyázok rád kicsit rétestészta. De működött a jó öreg zöldszemű, mint mindíg ☺
1-2 helyen Reese nagyon „szőke nő” volt. A rétestésztánál meg Chase volt kicsit „szőke nő”. Nagyon szimpatikus volt Chase karaktere, az írónő nem egy tipikus arrogáns üzletembernek írja le akinek 8 kockás a hasa és ő a világon a leggyönyörűbb. Kicsit tudós, kicsit szépfiús, kellően humoros, emberközeli figurát gyúrt belőle, ettől lett más mint a többi férfi karakter. Reeset nem sikerült ugyanennyire erős karakterre gyúrnia, ő maradt egy kicsit sablonos, sőt az elején kimondottan nem kedveltem a “mindenáron randizni akarok” és megtalálni az igazit dolog miatt. Szerencsére a “randizós/csak együtt eszünk” időszak alatt megkedveltem. Összbenyomás nagyon szuper. Arra az időre amíg olvastam, elvarázsolt.
Mivel az eredeti angol nyelvű könyv borítója nekem jobban tetszik, sőt teljesen Chase-nek érzem, ezért azt választottam ide a fülszöveg elé.

Ha tetszett könyvesboltban vagy ekönyv-ben is be tudod szerezni.

nypiro