nypiro szerint a könyv

Fülszöveg:

1. Ella fékezhetetlen, heves természetével tűnt ki, mindenki tudta róla, hogy ami a szívén, az a száján. De azután mindent maga mögött hagyott, egyetemre ment, és ott átváltozott valaki mássá, aki betartja a szabályokat, fegyelmezetten ügyel a rendre, és gondosan elrejti problémáit. Most azonban itt a nyári szünidő, és nem mehet máshová, mint haza. Márpedig fél, hogy otthon újból a felszínre bukkanhat mindaz, amit fáradságos munkával eltemetett, kivált, hogy Micha a szomszédban lakik.
   Micha szexis, dörzsölt, magabiztos, és úgy olvas Ella lelkében, mint senki más. Mindent tud a lányról, még a legsötétebb titkait is. Ella tudja, hogy ha a fiú megpróbálja előcsalogatni régi énjét, nehezen bír ellenállni neki. Csak azt nem ismeri föl, hogy amikor távozott, magával vitte Micha szívének egy darabját. És a fiúnak most feltett szándéka, hogy újra megnyeri a lányt, akit elveszített.
2. Ella és Micha új története reményről, szívfájdalomról és az igaz szerelem erejéről…Ella folytatja tanulmányait; igyekszik a jövőjére összpontosítani, és elfelejteni múltja sötétségét. A családjában dúló dráma miatt azonban egyre nehezebben birkózik meg a mindennapokkal. Igazából nem akar mást, csak Michát, viszont esze ágában sincs hagyni, hogy problémái a fiú álmainak útjába álljanak.Micha az országot járja együttesével, úgy tűnik, megkapott mindent, amire valaha vágyott. Szíve mélyén azonban tudja, hogy valami hiányzik. Sokkal nehezebben bírja Ella nélkül, mint hitte. És hiába szeretné, ha vele tartana a lány, eszébe sem jutna azt kérni tőle, hogy emiatt hagyja ott az egyetemet.Amikor ők ketten együtt vannak, minden lehetségesnek tűnik… de mostanában alig jut idejük egymásra. Miután egy új tragédia alapjaiban rengeti meg már így is törékeny világukat, egyikük súlyos döntést hoz, ami talán örökre szétválasztja őket…

Véleményem:

Ella első éves egyetemistaként hazamegy nyári szünetre. Eddig szép minden. Csakhogy az anyja meghalt, az apja alkoholista, a bátyja lelépett. Ő is lelépett bizonyos problémák elől, csak Ő az egyetemre. Hozza magával a barátnőjét, aki végül egész nyáron náluk marad. Tipikus sztori, hogy a szomszéd srcáccal bonyolódik bele valamibe. Gyerekkorukban barátság, később nem is tudják, a fiú Micha kezd többet érezni, de Ella nem hagyja. A rossz szülői példa. Hogy az apja őt hibáztatja az anyja halálért, amitől nem kicsit megzakkant. Belül. Mert mutatni nem mutatta. De Micha látta rajta. Vadult, mint a fiúk. Majd jött a törés, a híd. Aztán Ella elfutott.

De most itt a nyár. Van lehetőségük kiteljesíteni a szerelmüket, barátságukat. Ami szépen lassan meg is történik. De Ella még mindíg küzd az árnyakkal. Az apjával aki nem hajlandó abbahagyni az ivást. Azzal fejeződik be, hogy Ella és a bátyja hazamennek, hogy rávegyék az apjukat rehabra. Ella és Micha együtt van, szép kerek a történet.

De az írónőt valami rávette, hogy ezt a szép kerek sztorit kicsit csavargassa még. A semmiért.

Ella pszichológushoz jár. Micha turnézik. Tipikus amerikai fiatalok. Bonyodalom a zenekarban, majd Ellában önmagában is, de végülis ez is kibogozódik. Ismért Happy End. 2 mondtaban leírható a pár száz oldalas könyv. Egyetlen előnye a jó írói stílus, így gyorsan elolvastam.

Megint mondom: elég lett volna az első is. Kerek az önmagában.

Fülszöveg:

Hogyan ​tovább, amikor úgy érzed, vége az életednek?

Maggie sosem hitte, hogy újra látja Clayt. Ezért inkább igyekszik újra összerakni régi életének darabjait, még ha úgy is érzi, nem bízhat meg senkiben. Megpróbál továbblépni, előre, ahogy Clay kívánta.

Clay nem képes elfelejteni Maggie-t, bár erőszakkal elszakította magát tőle, hogy megkaphassa a segítséget, amire mindennél jobban szüksége van. És most gyógyul… apránként. De a szíve még mindig a lányé, akinek az életét köszönheti.

Amikor egy váratlan tragédia újra egymás mellé sodorja a fiatalokat, többé semmi nem olyan, mint azelőtt. Csakhogy vannak dolgok, amik sosem változnak. Lehetséges átformálni a sötétséget, ami kis híján elnyelte őket, és elérni végre, amire mindketten vágynak? Létezik vajon a boldogság két ember számára, akik ennyit küzdöttek már, csak hogy együtt legyenek? Vagy a félelem és a démonaik örökre elszakítják őket egymástól?

A szerelem attól különleges, hogy ha szinte bele is halna az ember, mégis képes begyógyítani a sebeket. És az éjszaka mélyén mindig ott ragyog a fény.

Véleményem:

Amit az előző részből hiányoltam, azt most megkaptam bőven. Hogy mit érez Clayton, hogy éli meg a betegséget. Nem egyszerű a sorsa, abszolult együttérzek vele, szomorú amikor alig van családtag aki támogatja.
Miután visszatért nem bírtak nem együtt lenni Maggie-vel. A lányt sem irigylem, nagyon sok mindent nem értett a fiú viselkedéséből. Nem tudta mi mozgatja őt, miért gondolkodik úgy, ahogy. Nagyon örültem a párterápiának, mégha nem is klasszikus párterápia volt. Inkább Clayton fejlődését kisérhette nyomon, megtudhatta mi mozgatja őt. Persze közben a kettősüket is “gyógyította” a doktor ami nagyon jót tett nekik.
Minden tiszteletem Clay-eé, hogy beismerte még segítségre van szüksége és további terápián vesz részt. Nagyon szimpatikus volt Rachel és Daniel, ahogy támogatták őket. 
Tetszett az Epilógusnak, igazán szépen lezárta a történetet.

Ajánlom azoknak aki érdeklődnek a pszichés betegségek iránt. Nyilván nem szakmai a mű, de életszerű helyzetek vannak benne.

Kedvenc idézetem:

– De aztán azt is mondtam apádnak, hogy nekem nem opció nélküled élni. Ezért szedem a gyógyszert, járok a pszichiáterhez, és teszek minden mást, ami elősegíti, hogy a közös életünk boldog legyen, ahogyan te is. Ugyanis nincs számomra fontosabb, mint a te boldogságod.

Fülszöveg:

Maggie Young maga volt a hétköznapiság.

Átlagos barátok, átlagos szülők, átlagos eredmények… hétköznapi élet.

Aztán jött A Fiú.

Clayton Reed a múltja elől menekült, démonjaival a nyomában, amik bármikor leteríthetik. Soha nem hitte, hogy esélye lehet a boldogságra.

Aztán jött A Lány.

Maggie abban hitt, hogy a szerelmük majd mindent túlél. Clay abban, hogy csak a lány kell, és minden helyrejön zavaros életében.

Hogy együtt lesznek, ketten a világ ellen.

De a sötétség mindig ott ólálkodik a közelben.

Néha az igaz szerelem legnagyobb gátját saját magadban kell keresned.

Véleményem:

Alapvetően kerülöm a nem HE-el végződő könyveket. Ezt molyos kihívás keretében választották nekem. Gondoltam, egy próbát megér, érdeklődtem, olvastam véleményeket. Mindenesetre nekem más a véleményem róla, hogy gyönyörű, és milyen ábrándos, stb.

A történetben Clyde mániás depressziós borderline személyiségzavarral. Nem egyszerű a kombináció. Külön-külön sem, de egyben elég meredek. A szülei nem sokat törődtek vele a társadalmi rangjuk miatt, nem anyuka nevelte, pedig nem dolgozott. Fontosabb volt neki a társadalmi szervezetek, mint a saját gyereke. Csoda, hogy beteg lett? Talán nem. Ebben a betegségben nem tudja magát kontrollálni a személy, mindez tinédzserkorban lázadásnak is tekinthető. A szülők betudták ennek. Amikor majdnem tragédia történt akkor szembesültek a betegséggel. De akkor is csak eldugni való “szemétként” gondoltak rá. Lepasszolták anyu leszbikus testvéréhez, aki szintén nem fér bele az ő imázsukba. Clyde elköltözött Virginiába Rubyhoz, az anyja testvéréhez, aki könyvesboltot vezet.

Maggie egy normál egyszülős családból származik, akire odafigyelnek a szülei, szerető környezetben nő fel. A két fiatal az iskola parkolójában fut szó szerint egymásba. A találkozó nem túl jól sikerül, mivel az az első napja a fiúnak. Mogorvának mutatja magát, így Maggie elmenekül, de valami elkezdi mozgatni a fantáziáját.

Maggie kedvenc helye a nagynéni könyvesboltja, itt futnak össze “véletlenül”, majd elkezdenek lassan barátkozni. Egy idő után a fiú a bizalmába avatja a lányt a betegségéről. Aki el is dönti, hogy a fiúnak nincs szüksége bonyodalomra, így marad csak a barátság. A tinédzserek szokásos, csetlését, botlását sorra elkövetik. Majd mind a ketten bevallják egy idő után, hogy többet szeretnének a másiktól.

Maggie szülei, barátai nem nézik jó szemmel a két fiatal kapcsolatát, ami valahol érthető, mert ők csak a fiú sokszor pokróc modorát és dührohamait látják. Maggie kicsit jobban meg kellett volna bíznia mindenkiben, hogy önmagán és Clyde-on is segíthetett volna.

Megjelennek Clyde szülei, akit nem bír elviselni, eltol mindenkit magától, a mániás szakaszai egyre gyakoribbak, sokszor utal szuicid tettre, csak Maggie nem veszi észre, mivel nem ismeri a tüneteket. Clyde nem akar semmiféle terápiát, sokszor a gyógyszereit sem szedi, úgy véli, sőt el is hiteti Maggie-vel is, hogy neki elég a lány szerelme. Hát igen, gyermeteg gondolatok ezek. De nehéz is bármit tenni, hiszen a jog a szülei oldalán áll (sajnos) akik be akarják záratni egy pszichiátriai intézetbe. A korábbi rossz tapasztalata miatt Clyde elszökik és Maggie is vele megy. Innét nem túl “szép” a történet, de nem is lehet más. A két fiatal amiatt a bizonyos esemény miatt különválik egymástól, majd Clyde újra megjelenik Maggie életében egy levél formájában……

Majd jön a második rész.

Összességében tetszett, de Clyde karakterét bővebben kifejthette volna az írónő, a betegsége kezdetét stb. Az érzelmi építkezés túl hosszú volt, szerencse, hogy a bomba robbanása után volt még pár oldal “levezetésnek”.